Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy metszet azonosítása. Illusztráció C. M. Wieland Aristipp und einige seiner Zeitgenossen című regényének harmadik kötetéhez.

2012.01.14

 

wieland-1804--66.-kotet.jpg
Egy metszet azonosítása
 
(Blaschke János illusztrációja C. M. Wieland Aristipp und einige seiner Zeitgenossen című regényének harmadik kötetéhez)
 
A sokszorosított grafika néhány területén az utóbbi időben - elsősorban a vár- és városábrázolások,[1] az áhítati és a populáris grafika körében[2] - a hazai kutatásban számottevő eredmények születtek. Rózsa György két sokat foglalkoztatott 18. századi rézmetsző, Zeller Sebestyén és Binder János Fülöp oeuvre-katalógusát készítette el.[3] A 18-19. századi könyvillusztrációkra ugyanakkor - s nemcsak Magyarországon - még mindig viszonylag kevés figyelem irányul.[4] A német szakirodalomban - főleg az angolhoz képest - megfigyelhető hiányosságok a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek-ban a 19. századi könyvillusztrációkról 1984-87-ben rendezett angol, francia és német kiállítás kapcsán váltak nyilvánvalóvá. A német kutatók - írja Regine Timm a kiállításokhoz kapcsolódó tanulmánykötet bevezetőjében - alapműként még mindig Arthur Rümann-nak a 20. század első felében megjelent, a 18. és a 19. századi könyvillusztrációkkal foglalkozó feldolgozásaira hivatkoznak.[5]
A pozsonyi származású, elsősorban Bécsben tevékenykedő Blaschke János (1770-1833) rézmetsző a 19. század első harmadának népszerű, sokat foglalkoztatott illusztrátora volt.[6] Pataky Dénes katalógusában a művész 162metszetét sorolja fel.[7] Blaschke német nyelvterületen működő számos művésztársához hasonlóan németországi, ausztriai és magyarországi megbízásra egyaránt dolgozott. Josef Hormayrnek, az osztrák birodalmi patriotizmus képviselőjének megrendelésére az 1807-1814 között 20 kötetben kiadott Oesterreichischer Plutarch, oder Leben und Bildnisse aller Regenten und der berühmtesten Feldherren, Stattsmänner, Gelehrten und Künstler der österreichischen Kaiserstaates című életrajzi sorozat számára 76 portrét, az 1811-től megjelenő Taschenbuch für die vaterländische Geschichte című almanachba portrékat, történeti jeleneteket és látképeket készített.[8] Dolgozott hazai megrendelők, például Kazinczy Ferenc, Igaz Sámuel és Kisfaludy Károly számára is. Ő metszette rézbe Kisfaludy Sándor költeményeinek (A kesergő szerelem, 1801, A boldog szerelem, 1807) és regéinek (1818) címképeit, illetve a Kisfaludy Károly által szerkesztett irodalmi almanach, az Aurora első három évfolyamának (1822-1824) számos illusztrációját.[9] 
Blaschke János munkásságának jelentős részét tették ki az osztrák és német kiadók megrendelésére készített könyvillusztrációk. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának gyűjteményében található kisméretű rézmetszet (Ltsz: G. 57.49) a művész tevékenységének erre a szeletére vet fényt. A metszeten - mely a Nemzeti Galériában 2004 őszén megnyíló, "A női akt a 19. századi magyar művészetben" című kiállításhoz készített tanulmány[10] írása közben került a kezembe - egy antik ruhát viselő ifjú posztamensre helyezett, életnagyságú női aktszobrot érint meg. Az ifjút feltehetően meglepték, mert ijedten fordul hátra, amikor észreveszi az ajtón belépő embereket. A 141 x 78 mm nagyságú lap, melynek témájára sem képaláírás, sem cím nem utal - 59 másik, hasonló nagyságú Blaschke-metszettel együtt 1957-ben, vétel útján került a Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményébe.[11] (1. kép)
A téma azonosításához egy Heinrich Friedrich Füger (1751-1818)[12] által rajzolt és Buser által metszett, az ELTE Egyetemi Könyvtár Metszetgyűjteményében található lap (Ltsz.: Ill.VIII.916) vitt közelebb. A Nemzeti Galéria Blaschke-lapjának ábrázolásával megegyező, de tükörfordítású jelenet alá metszett felirat (Aus Aristipp 4r Band) egyértelművé tette, hogy a lap Christoph Martin Wieland (1733-1813) német író Aristipp und einige seiner Zeitgenossen című, 1801-ben megjelent regényének egyik jelenetét illusztrálja.
1.      A Nemzeti Galériában és az Egyetemi Könyvtárban lévő lapok előképéül valóban az a felirat és cím nélküli metszet szolgált, mely Wieland összegyűjtött műveinek első, Georg Joachim Göschen által - az író közreműködésével és felügyelete mellett - 1794 és 1802 között megjelentetett 36 kötetes reprezentatív lipcsei díszkiadását ("Prachtausgabe")ékesítette, s melyet Füger rajzolt és Friedrich John (1769-1843)[14] metszett rézbe. (C. M. Wielands Sämmtliche Werke. Fünf und dreyßigster Band. Aristipp und Einige seiner Zeitgenossen. Dritter Theil. Leipzig Bey Georg Joachim Göschen. 1801. Címlapkép: J.: "H. F. Füger del. F. John sc." Lemezméret: 251 x 190 mm.) Az Egyetemi Könyvtár metszetén szereplő felirat tehát téves, mert ez a lap eredetileg Wieland Aristippjének nem a negyedik, hanem a harmadik kötetét díszítette.
2.       A Nemzeti Galériában lévő Blaschke-lap egy 1797-1808 között Bécsben F. A. Schraembl (1804-től Johanna Schrämbl) által 85 kötetben megjelentetett Wieland-összkiadást díszített. (Sämmtliche Werke von C. M. Wieland. LXVI. Band. Aristipps Briefe. Drittes Buch. Wien 1804. Bey Johanna Schrämbl. Im Verlag bey Christian Krotz.)
3.      A Göschen-féle lipcsei összkiadás nyomán 1811-1823 között jelentette meg a bécsi Anton Doll C. M. Wieland műveit, az illusztrációk elkészítésével Blaschke Jánost bízva meg. Az első 36 kötet címlapképét Blaschke - kicsinyítve - lemezre másolta, azokhoz a kötetekhez pedig, melyekkel Doll kiegészítette kiadását, új metszeteket készített. Az Aristipp harmadik kötetét díszítő metszetet - mely a bécsi kiadásban is a 35. kötetben szerepelt - Blaschke itt is a lipcsei Göschen-féle kiadásból másolta át. (C. M. Wielands Sämmtliche Werke. Fünf und dreyßigster Band. Aristipp und Einige seiner Zeitgenossen. Dritter Theil. Wien, 1812. J.: "J. Blaschke sc." Lapméret: 183 x 111 mm. Körülvágva).
4.      Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményében lévő, "H. F. Füger del. Buser sc." jelzésű, 171 x 104 mm lapméretű, 128 x 96 mm lemezméretű másolat is - mint a jelenet felett olvasható "39r Band" felirat jelzi - könyvillusztráció volt. Johann Gottfried Gruber 1818-1823 között a lipcsei Göschen kiadónál megjelentetett egy 49 kötetes Wieland összkiadást, melyet 1827-1828 között az író életrajzát tartalmazó kötetekkel egészített ki.[15] A lipcsei Friedrich Fleischer az eredeti Göschen-féle díszkiadáshoz visszanyúló metszeteket önálló kötetben jelentette meg. (Wieland, C. M. - Ramberg, J. H.: Kupfer-Sammlung zu Wieland's sämmtlichen Werken. Leipzig, Fleischer 1824-1828.) A gyűjtemény 49 lapot tartalmaz az 1818-23-as összkiadásból és 3 lapot a későbbi kötetekből. Ennek a kiadásnak a 39. lapján szerepel az Egyetemi Könyvtár metszete.[16]
            Az ábrázolás Wieland regényének egy, a Vénusz-szobrok végzetes vonzerejéhez kapcsolódó, antik hagyományokra visszavezethető[17] elbeszélését illusztrálja. Az ókori történeti személyeket - a Szókratész-tanítvány kyrenei Aristippos filozófust[18] és a Korintoszból származó hetérát, Laist[19] - szerepeltető kitalált történet egy Vénusz-szoborba beleszerető ifjúról szól.
            A 18. század végi, 19. század eleji könyvillusztráltatási gyakorlat szerint - mint a fentiek is mutatják - a német és az osztrák könyvkiadók gyakran foglalkoztatták az ismert, népszerű, alkalmanként a művészeti akadémiák vezető posztjait elfoglaló külföldi rajzolókat és metszőket. S így volt ez Magyarországon is. Nemcsak számos hazai rézmetsző tevékenykedett a 18. század végétől külföldön - elsősorban Bécsben - hanem íróink, kiadóink is rendeltek illusztrációkat külföldi művészektől. Kazinczy 1789-ben Klopstock-fordításának tervezett kiadásához korának egyik legnépszerűbb, legfoglalkoztatottabb német művészétől, a berlini képzőművészeti akadémia későbbi igazgatójától, Daniel Chodowieckitől (1726-1801) kért címlapvignettát.[20] "E hazai Almanach tárgyai mind eredeti elmeszülemények. Ugyanazok rész szerint a képek is, a metszést még most is külföldön kellett készíttetni." - írja az 1820-as években Kisfaludy Károly is az Auroráról.[21]
A Wieland-illusztráció története arra is rávilágít ugyanakkor, hogy a 19. század első felében továbbélt a kedvelt, népszerű illusztrációk újrametszésének, többszöri felhasználásának hagyománya.
                                                                                 
                                                                                    Papp Júlia
                                  MTA TKI Kutatócsoport, ELTE EK
                                 


[1] György Rózsa: Die Typologie als Methode der Bearbeitung der alten ungarischen Veduten. = Lüneburger Beiträge zur Vedutenforschung. Lüneburg, 1983. 45-52.; Rózsa György: Budapest régi látképei. 1493-1800. Bp. 1999.; Szalai Béla: Magyar városok, várak, falvak metszeteken. 1515-1800. I. kötet: A mai Magyarország. Bp. 2001.; Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez. = Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. XXIII. évfolyam, 2002/ II. kötet. 5-52.
[2] Szilárdfy Zoltán - Tüskés Gábor - Knapp Éva: Barokk kori grafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. Bp. 1987,; Knapp Éva - Tüskés Gábor: Barokk kori mirákulumos könyvek illusztráció-sorozatai. = Magyar Könyvszemle 12 (1996) 23-40. stb. Egy-egy illusztrált kiadvánnyal, témával vagy illusztrátor tevékenységével foglalkozott a Magyar Nemzeti Galériában 2000-ben rendezett kiállítás katalógusa. Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria kiállítási katalógusa. Szerkesztette: Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest 2000.; Knapp Éva: „Gyönyörű volt szál alakja”. Szent István király ikonográfiája a sokszorosított grafikában. Budapest 2001.; Knapp Éva - Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17-18. században. Bp. 2004.
[3] Rózsa György: Grafikatörténeti tanulmányok. Művészettörténeti Füzetek 25. Bp. 1998.
[4] D. Szemző Piroska: A magyar folyóiratillusztráció kezdetei. = A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve, 1953. Bp. 1954. 101-184.; Vayerné Zibolen Ágnes: Kisfaludy Károly az Auróra képszerkesztője és illusztrátora. = Művészettörténeti Értesítő 1967/3. 151-176.; Művészet Magyarországon 1780-1830. Katalógus. Szerk.: Szabolcsi Hedvig, Galavics Géza. Bp. 1981. 95-102, 217-258.
[5] Buchillustration im 19. Jahrhundert. Herausgegeben von Regine Timm. Wiesbaden, 1988. Wolfenbütteler Schriften zur Geschichte des Buchwesens. Band 15. Újabban ld.: Meier, Hans Jakob: Die Buchillustration des 18. Jahrhunderts in Deutschland und die Auflösung des überlieferten Historienbildes. 1994. München.
[6] Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar Képzőművészek Lexikona. I. kötet. Bp. 1915. 210-212.; Saur Allgemeines Künstlerlexikon Band 11. München-Leipzig 1995. 437.
[7] Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 86-91.
[8] Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák császárságban 1828-ig. = Történelem-kép...i.m. 2000. 77, 80.
[9] Vayerné: i.m. 1967/3. 154.; Művészet Magyarországon 1780-1830...i.m. 1981. 219, 243-244, 246. Blaschke illusztrációkat készített Dayka Gábor és Kiss János műveihez is. Szendrei - Szentiványi: i.m. 1915. 210.
[10] Papp Júlia: Vénusz birtokában. (Adatok az ókori Vénusz-szobrok európai recepciójának történetéhez.) (Megjelenés alatt)
[11] "A sokszorosított grafika többek között Blaschki (sic!) János...illusztrációival...gyarapodott az 1957-58-as év folyamán." Csengeryné Nagy Zsuzsa: A MNG az 1957-58-as évben. = A MNG Közleményei. 1960. Bp. 1960. 199. A sorozatot Fodor Györgytől vásárolták.
[12] Német származású történeti és arcképfestő, 1783-tól a bécsi képzőművészeti akadémia aligazgatói, 1795-től igazgatói, 1806-tól pedig a császári képgaléria (Belvedere) igazgatói posztját töltötte be. Széles körben ismertek voltak Klopstock Messiásához készített illusztrációi. Andresen, Andreas: Die deutschen Maler-Radierer (Peintres-Graveurs) des neunzehnten Jahrhunderts, nach ihren Leben und Werken. Leipzig, 1867. Zweiter Band. 89-100.; Schidlof, Leo: Die Bildnismniniatur in Frankreich im XVII., XVIII. und XIX. Jahrhundert. Wien und Leipzig, 1911. 291-292.; Ulrich Thieme – Felix Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. 12. Band, Leipzig, 1916. 554.; Stix, Alfred: H. F. Füger. Wien 1925. 
[14] 1793-ban a bécsi akadémián Fügernél tökéletesítette tudását. A lipcsei Wieland összkiadás számára készített illusztrációkon kívül ő metszette rézbe Fügernek azt a 20 rajzát, mely Klopstock Messiásának 1799-es díszkiadását díszítette. Ulrich Thieme – Felix Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. 19. Band. Leipzig, 1926. 77-78. "John rezét", azaz Csokonai Vitéz Mihályról 1816-ban Erős János rajza nyomán készített pontozó modorú portréját, mely Ferenczy István Csokonai-büsztje mintájául szolgált, Kazinczy is említi egyik írásában. Kedveskedő, 1824. III. kötet 72. Vö.: Rózsa György: Kazinczy a műbíráló = Ars Hungarica 1981/2. 204. 
[15] C. M. Wielands sämmtliche Werke. Neu bearbeitet von J. G. Gruber. Leipzig bey Göschen 1818-1828. Az Egyetemi Könyvtárban található 53 kötetben nincsenek metszetek, csupán a C. M. Wielands Leben. Erster Theil. című 50. kötetben található egy pontozó modorú, jelzetlen rézmetszet, mely Wielandot ábrázolja.
[16] Az illusztrációkat - Hans Henning utószavával és a metszeteket készítő művészek jegyzékével - 1984-ben újból kiadták. Titelkupfer zu Wielands Werken. 1984. Nationale Forschungs- und Gedenkstätten der klassischen deutschen Literatur in Weimar. A Wieland-illusztrációkról általában ld: Goedeke, Karl: Grundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung. Berlin, 1955. IV/l. 527-575; Deusch, Werner, R.: Wieland in der zeitgenössischen Buchillustration. Eine Bibliographie. Stuttgart, 1964.
[17] Németh György: Szobrok szerelme. = A zsarnokok utópiája. Antik tanulmányok. 1996. Budapest. 319-355. (Megjelent még: Café Babel 1996/2. 117-131.); The Oxford Guide to Classical Mythology in the Arts, 1300 - 1990s. Jane Davidson Reid. New York, Oxford, 1993. I. kötet, 159.; Papp Júlia: Vénusz birtokában...i.m.
[18] Paulys Real Encyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Neue Bearbeitung. II. Band. Stuttgart, 1895. 902-906.; Ókori lexikon. Szerk: Pecz Vilmos. Bp. 1902. I. kötet. 225-226.; Der kleine Pauly. Lexikon der Antike. Szerk: Konrat Ziegler. I. Stuttgart 1964. 562.; Antik lexikon. Bp. 1993. 52.
[19] Paulys Real Encyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Neue Bearbeitung. 23. Halbband. Stuttgart, 1924. 513-515.
[20] Gy. Rózsa: Chodowiecki, Oeser und Ferenc Kazinczy. = Acta Historiae Artium. XXVIII. kötet, 1982/1-2. füzet, 62.
[21] Vayerné: i.m. 1967. 151. Pl. Hazai témájú metszeteket készített az Aurora számára pl. Peter Fendi és Moritz von Schwind is. vö.: Papp Júlia: "...nem szükölködik már a magyar a' kultúrában..." A művelődési téma a 19. század hazai képzőművészetében - egy nemzetkarakterológiai toposz változásának tükrében. = Művészettörténeti Értesítő 2001/3-4. 303-304.