Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Atlas Hungaricus. 2. rész

2011.12.26

 

 
A látképek feldolgozásának módszere az Atlas Hungaricusban
 
            A gyűjtőmunka terjedelmének és jellegének meghatározásához érdemes összevetni Moll úttörő kezdeményezését a későbbi hazai vedutakatalógusokkal. Moll megközelítően 790 városlátképet, alaprajzot illetve várostérképet,[1] Bubics Zsigmond több mint 600 metszetet, Szalai Béla pedig Magyarország mai területéről (a Rózsa György által korábban feldolgozott Budapest kivételével) közel 2100 tételt szerepeltetett. Bubics és Szalai alfabetikus rendben következő városonként, Moll az ABC-rendben közölt vármegyénként, azon belül városonként ismertette az ábrázolásokat.
Bernhard Moll katalógusa összeállításakor műfaji és tartalmi tekintetben egyaránt a gyűjtőkör kiszélesítésére törekedett. Munkájában egyforma hangsúllyal szerepeltette a várostérképeket (Plan), alaprajzokat (Grundriss, Abriss), illetve a város- és várábrázolásokat, látképeket (Prospekt). Ennek a szemléletnek a fontosságát a modern kutatás is hangsúlyozza: Bár "az alaprajzokat bemutató metszetek nem látképek", összegyűjtésük, vizsgálatuk fontos, mert "a látképek az alaprajzokkal együtt megbízhatóbb támpontot jelentenek..."[2]
Szerzőnk figyelmet fordított azokra a városábrázolásokra is, melyek egy-egy megye, ország vagy földrajzi egység általános térképét díszítették: "Mappa Comit. Nitriensis, methodo astrom. geometrica concinnata, opera Sam Mikovini Geom. Reg. & Soc. Scient. Reg. Berol. membri. Ge. Dav. Christoph Nicolai sculps. Aus des Belii Not. T. IV. p. 313. Unten ist die Stadt Skalitz im Prospekte."[3]
 Gyakran kerültek magyarországi várak, városok látképei az ún. Duna-térképekre, melyek közül a neves térképkészítő, Nicolas de Fer munkája Moll gyűjteményében is szerepelt: "60 (57) Le cours du Danube depuis sa source jusqu'a son embouchure aux environs du quel se trouve une grande partie des etats d'Allemagne, de Hongrie, de Transylvanie, de Valaquie, de Moldavie et ou les frontiers, des deux empires sont exactement marqueées par N. de Fer, geograph de sa Majeste Cathol. A Paris... 1717... (ld) 3 prospekty: Donau-Eschingen; Constantinople. Wienne. (lo) prospekty: Cassovie; Raab-Jovarin; Leopoldsstadt; Tokay; (do) Presbourg; Bude ou Offen; Belgrade; Peterwaradin; Andrinople; (po): Canisa; Sigeth; Comora; Neuhausel..."[4] stb.
Néha csak megemlíti, hogy a térképen szerepelnek városábrázolások, de nem sorolja fel azokat részletesen: "Dalmatia, et regiones adjacentes, Croatia, Bosnia, Sclavonia, Servia, Albania, accurate descriptae. Norimbergae, ap. Petr. Conrad. Monath. Ist eine ganz gute Karte, auf welcher auch die Insel Corfu, nebst 12 Dalmatischen Festungen im Grundrisse, und 11 Wappen der Länder und Provinzen erscheinen."[5]
Moll a topográfiai gyűjtés szerves részének tekintette a hadászati érdekű ábrázolások feltárását. A forrásaiként szolgáló könyvek között az európai hadihelyzetet bemutató vagy egy-egy hadvezér életét ismertető számos művel találkozunk. Figyelmet fordított azokra az ábrázolásokra, melyek egy-egy város vagy vár közelében lezajlott csatát, hadgyakorlatot, katonai szemlét, stb. mutattak be: [6] "Vorstellung des von der Kaiserl. über die Türkische Armee den 15ten July 1738. bey Meadia erfochtenen Sieges. Wien, bey v. Ghelen."[7] Önálló fejezetben közölte - mint láttuk - a 18. század első felének hadieseményeivel foglalkozó térképeit, ábrázolásait. Katalógusában számos olyan metszet vagy kéziratos ábrázolás található, melyet katonatisztek, hadmérnökök készítettek.
A III. kötet említett I. fejezetében Moll több olyan haditérképet ismertetett, melyeken városok alaprajza vagy/és látképe szerepel: "Neue und accurate General-Reise-Post-Marsch- und Landkarte, der jetzigen Kriegsunternehmungen, das Königreich Unter-Ungarn, mit allen angränzenden Ländern betreffend, besonders in sich haltend diejenigen Oerter, und Landschaften, welche dem Kriegsfeuer wirklich unterworfen; so aus denen meisten ausgemessenen partikular, und dieser Länder durchreisten Ingenieurs in einer Hauptkarte verfasset, worinnen auch noch viele Neuigkeiten angemerket, dergleichen in andern Karten nicht zu finden, mit besonderem Fleis denen Reisenden, und in Kriegssachen sich übenden Liebhabern zur bequemen Mitbegleitung auf das möglichste eingerichtet worden. In Wien, bey Joh. Jakob Liedl. Zwey Regalbogen, nebenher mit einem Register, und den Grundrissen von 1) Meadia, 2) Orsova, 3) Vihátz, 4) Banjaluka, 5) Serayo, 6) Zwornik, 7) Valiova, 8) Ussitza, 9) Nissa, 10) Widdin, 11) Nicopolis, 12) Krajovatz, 13) Oczakow, und 14) Assof..." stb.[8]
Moll figyelmet fordított a hazai bányászattal kapcsolatos kiadványokra és ábrázolásokra is. F. E. Bruckmannnak a világ bányáit ismertető munkája, Edward Browne angol utazónak az európai bányákkal kiemelten foglalkozó útikönyve, illetve az 1703-ban Bécsben kiadott Neue Berg-Ordnung des Königreichs Ungarn című kiadvány adatai mellett többször hivatkozott egy 1751-ből származó kéziratos térképsorozatra, mely a hazai bányavárosokat mutatta be. A térképeken a leírások szerint részletesen ábrázolásra kerültek az egyes aknák, tárnák is: "62. Plan des Oberhandels zu Kremnitz, 1751. Mst. Neben mit den Profilen, a) der neuen Feuermaschine, b) der Stollen, Schachte, und Gruben des Oberhandels. 1. der Johanni Stolln, 2. der Stephans Stolln, 3. Gabel, 4. Stephani Schacht, 5. Leopoldi Schacht, 6. Creutzschlag, 7. Unterschlag, 8. Hubhütte, 9. Josephsgrube..."[9]
Moll a képi források összegyűjtésekor is több irányú kutatást végzett. Ismereteit a nyomtatásban megjelent illusztrált kiadványokban, atlaszokban található ábrázolásokon kívül alkalmanként más köz- és magángyűjteményekben található lapok adataival bővítette: "Plan von Groß-Wardein, etliche Schuhe lang und breit, Mst. Ist in der Kaiserl. Bibliothek zu Wien, ein sehr netter Grundriß, mit der umliegenden Gegend, und deßwegen merkwürdig, weil ihn der König Joseph A. 1693 selbst verfertiget, und dem Kaiser Leopold präsentiret hat."[10] "Belgrad, oder Griechisch Weissenburg in dem Zusammenfluß der Donau, und Sau. In Wien zu finden bey Benedikt Vorholzer. Prospekt mit seiner Beschreibung."[11]
Moll történeti-rendszerező szemléletére utal, hogy munkájába azoknak a területeknek a térképeit és városábrázolásait is felvette, melyek a korábbi időszakokban tartoztak a magyar koronához ("Ungrischer Atlas...von dem Königreiche Ungern, und der demselben theils ehedem, theils ißt noch einverleibten Länder"). Topográfiai szemléletét jelzi, hogy Johann Weichard Valvassor Die Ehre des Herzogthums Crain című könyvének ismertetésekor megemlíti, hogy az ott található város- és várábrázolások azért különösen értékesek, mivel a törökökkel kötött két legutóbbi békeszerződés óta az erődök közül néhányat lebontottak,[12] a látképek tehát megőrzik, megörökítik a korábbi állapotokat. Az ábrázolások forrásértékének felismerésére utal, hogy más helyeken is gyakran megemlíti, ha az illető várat azóta lerombolták: "Szadvár. Aus Schwandtneri Script. Hung. T. 2. p. 401. Diese Festung ist demantelirt."[13]
A hitelesség kérdésére Moll nem fordított különösebb figyelmet, azt azonban néhány helyen megemlítette, hogy az ábrázolás honnan került átvételre - figyelt tehát a metszetek előkép-szerepére. Megjegyzésre érdemesnek találta például azt, hogy F. E. Bruckmann említett bányászati munkájának Körmöcbányát ábrázoló képe Browne angol utazó magyarországi útleírásából lett átvéve: "Cremnitzer Bergwerk. Ein halber Bogen, aus Bruckmanns Magnal. Tom. 2. p. 962. Ist aus Browns Reisen. p.m. 177."[14] A Francisco Ernesto Bruckmann: Magnalia...című könyvében megjelenő, "I. G. Schmidt sc" aláírású metszet (Part II. Tab. XXXV.) némi leegyszerűsítéssel valóban Edward Browne (1642-1708)[15] könyvének illusztrációja nyomán készült.[16] Browne 1686-ban Nürnbergben megjelent, Durch Niederland, Teutschland, Hungarn, Serbien, Bulgarien... gethane gantz sonderbare Reisen... című munkájának[17] 177-179. oldalán ír Körmöcbányáról, s itt közli a bánya és környéke rézmetszetes ábrázolását "Hungarische Gold und Silber Bergwerck." címmel, "Wussim fecit" jelzéssel.[18]
Moll a IV. kötet VIII fejezetében a Bodenehr kiadványában található városábrázolások ismertetésekor a negyedikként felsorolt belgrádi csataképnél is jelzi, hogy az másolat Ostertag Ungarisches Kriegstheatrum-jából. Bodenehr említett, Das durch den Römischen Adler...című kiadványában valóban szerepel egy "G. Bodenehr fec. et exc." jelzésű, az 1717. júliusi belgrádi ostrom hadrendjét bemutató metszet, melyet a szerző Heinrich Jonas Ostertag Hungarisches Kriegs-Theatrum... című, Regensburgban megjelentetett munkájából vett át. A VIII. számú, "Regensburg verlegt und zu finden bey H. I. Ostertag Kupfferstecher" aláírású metszetnek csupán a jobb felső sarokban elhelyezett szövegmagyarázó táblája lett kissé átalakítva, s persze a művésznév jelzése. Moll Birckenstein könyvének ismertetésekor is megemlíti, hogy a szerző Georg Krekwitz Magyarországot leíró munkájából vett át lapokat.[19]
Moll gyakran közli az ábrázolások valósághűségére és művészi színvonalára vonatkozó kritikai észrevételeit:"Explication des zwischen Lugos und Czena, den 4ten July 1738. vorgefallenen Treffen. Ein Schreibbogen. Elendes Zeug, und völlig falsch."[20] "Plan von der Belagerung Belgrad von 1739, in Mskpt. Drey Regalbogen, recht schön."[21] A IV. kötet VIII. fejezetében Daniel Meisner Sciagraphiájának városképeit ismertetve általános érvénnyel jegyzi meg: "sind sehr sauber gemacht." Katalógusa tudományos forrásértékét növelendő fontosnak tartotta, hogy közölje a metszeten látható városneveket, s gyakran - eredeti nyelven - a rajtuk lévő feliratokat - köztük a művészek neveit - is. Ugyanezt a módszert követte természetesen a térképeknél is. Legtöbb helyen megemlíti az ismertetett ábrázolás méretét (Regalbogen, Halbbogen, Viertlbogen, Halbblatt, 1/8, 1/4 Blatt, stb.).
Korszerűnek mondható Mollnak a képi források, illetve azok lelőhelyeinek több szempontú rendszerezésére irányuló kísérlete is. Először vármegyénként, illetve országonként, azon belül városonként sorolta fel az alaprajzokat és látképeket, a kézirat végén pedig a felhasználtak közül legfontosabbnak vélt forráskiadványokban található városábrázolásokat külön fejezetben - mintegy önálló vedutakatalógusként - ismertette. A városok ábrázolásainak kikeresése tehát az egykori olvasó számára földrajzi rendben és ABC rendben is lehetséges volt. Azt, hogy Moll valóban jó érzékkel választott a forráskiadványok közül, nemcsak az jelzi, hogy az általa a VIII. fejezetben kiemeltek mai értékelésünk szerint is a legfontosabbak közé tartoznak, hanem az is, hogy a kiadványokból összegyűjtött majdnem 300 tétel az egész vedutakatalógus több mint egyharmadát "lefedte". A forráshelyek szerinti rendszerezést segítette a kézirat utolsó soraiban a négy újabb kötet említése, a figyelemfelhívás arra, hogy bennük is találhat az érdeklődő magyarországi városokat bemutató látképeket. J. W. Valvassor említett könyvével együtt, melyből Moll - igaz, nem ebben a fejezetben - ABC-rendben 15 városábrázolást[22] sorolt fel, több mint tízre tehetjük azoknak a kiadványoknak a számát, melyeket gazdag képi forrásként külön kiemelt.
Moll munkájának közvetlen hatása kimutatható Korabinszky János Mátyás 1781-ben megjelentetett említett Pozsony-monográfiájában.[23] Bár Korabinszkynél nem találunk utalást Moll térképkatalógusának felhasználására, pozsonyi vedutagyűjtésének nagy része minden kétséget kizáróan Moll katalógusából származik. Az 1750-es évek előtti anyagban nemcsak a képi források említésében, hanem ismertetésük sorrendjében is egyértelmű, feltűnő egyezések vannak. Valamilyen formában - néha kicsit átírva, rövidítve,[24] máskor Mollnál nem szereplő adattal kiegészítve[25] - egy Dévény várát ábrázoló lap kivételével valamennyi Mollnál található tétel szerepel Korabinszky gyűjtésében, s az 1750 előtti időszakra vonatkozóan csupán két új adat került elő: Zimmermann 1604-es metszete és a Paul Fürst kiadásában 1663-ban Nürnbergben megjelentetett "Türkisch und Ung. Chronika" című kiadvány Pozsony-látképe. Korabinszky ugyanakkor az átvétel mellett számos új - az Atlas Hungaricus készítése utáni időből származó - metszettel egészítette ki a gyűjtést. Ezek között szerepel például a Ratio Educationis egy illusztrációja vagy az az 1779-es látkép, melyet Mayer rajzolt és Schmutzer metszett rézbe, s mely - mint Korabinszky írja - Windisch Károly Geographische Beschreibung Ungarn-jában jelent meg. A kortárs művészek munkái közül megemlítette például Barbara Grundlin lapjait, s azokat a látképeket, melyeket Müller rajzolt és Leopold Assner metszett. A metszetek felsorolása után Korabinszky ismertette néhány olyan könyv adatát, melyekben Pozsonyra vonatkozó képi források találhatók - Bél Notitiája mellett pl. Zeiler Martin 1690-ben kiegészítve újra megjelentetett kiadványáét. Az 1750 előtti forrásokra vonatkozó tartalmi és sorrendi egyezések alapján tehát biztosra vehető, hogy Korabinszky az Atlas Hungaricus valamelyik példányát - feltehetően a pozsonyi evangélikus egyház könyvtárában lévő kéziratot - ismerte és felhasználta.
 
*
 
Az Atlas Hungaricus "...a maga érdekes megjegyzéseivel az első ilyen kísérlet és a maga idejében a legtökéletesebb is és ezért Moll B. neve...megérdemli, hogy a magyar kartográfia történetében szerepeljen."[26] S úgy vélem, a művészettörténet-íráséban is. Mollnak a városábrázolások iránti kitüntető figyelme, érdeklődése, mely a címadásban is megnyilvánult ("Landkarten, Plane, und Prospekte"), tagadhatatlan. A 18. század közepén összeállított, közel 800 városábrázolást illetve alaprajzot tartalmazó katalógus - mely a kortárs Kéler Gottfriedot egy több mint 300 tételes kiegészítés összeállítására ösztönözte, melynek adatai másolatban és nyomtatásban is terjedtek, s mely termékenyen hatott neves topográfusunk, Korabinszky János Mátyás vedutagyűjtésére - a magyarországi művészet történetének egy szeletét kutató, rendszerező fontos korai kezdeményezés volt.
 
Függelék
 
1.      számú függelék: A Moll által használt, illetve a IV. kötet VIII. fejezetében forrásként említett illusztrált kiadványok jegyzéke:[27]
 
Aa, Pieter van der: La Galerie agreable du Monde... Leyden, 1729.
Bél, Matthias: Notitia Hungariae novae geographico historica. Vienna, 1735-1742.
Bél, Matthias: Hungariae antiquae et novae prodromus, cum specimine... Nürnberg, 1723.
Bedekovich, Joseph: Natale solum magni ecclesiae doctori Hieronymi, in ruderibus stridonis occultatum... Neostadii Austriae 1752.[28]
Birckenstein, Anthoni Ernst Burckhard von: Ertz-Herzogliche Handgriffe dess Zirkels und Linials oder ausserwehlter Anfang an deren Mathematischen Wissenschaften... Wienn, Johann van Ghelen, 1686.[29]
Birken, Sigmund von: Der Donau-Strand... Nürnberg 1664.
Blaeu, Jan: Novum Italiae Theatrum, sive accurata descriptio ipsius urbium, palatiorum...Amstelodami 1704.[30]
Bodenehr, Gabriel: Europens Pracht und Macht in 200 Kupfer-Stücken... Augsburg, (é.n.)
Bodenehr, Gabriel: Force d'Europe oder die merckwürdigst- und fürnehmste, meistentheils auch ihrer Fortification wegen berümsteste Stätte, Vestungen...in Europa...in 200 Grundrissen. Augsburg (é.n.)
Boetius, Christoph: Triumph leuchtendem Kriegshelm, IV. kötetben. Nürnberg. 1688-1689.
Braun, Georg - Hogenberg, Franz: Civitates orbis terrarum. Agrippina Ubiorum Colonia, 1572-1617.
Browne, Edward: Durch Niederland, Teutschland, Hungarn, Serbien, Bulgarien... gethane gantz sonderbare Reisen...nunmehr...in die Hoch-Teutsche übersetzet... Nürnberg, (verlegts Johann Zieger) 1686.[31]
Bruckmann, Francisco Ernesto: Magnalia Dei in locis subterraneis oder unterirdische Schatz-Kammer aller Königreiche und Länder...Braunschweig 1727, Wolffenbüttel 1730.
Coronelli, Vincenzo Maria: Atlante Veneto, nel quale si contiene la Descrittione Geografica... Venetia, 1694.
Coronelli, Vincenzo Maria: Corso geographico. Venetia, 1692.
Dilbaum, Samuel: ld. Zimmermann - Dilbaum
Dillich, Wilhelm: Ungarische Chronica...Cassel...1600.
Fer, Nicolas de: Les Force de l'Europe ou description des principales villes; avec leurs fortification. Paris, 1693-1696.
Gualdo Priorato, Galeazzo: Historia di Leopoldo Cesare. I-III. kötet. Vienna, 1670-1674.
Hauber, Eberhard-David: Versuch einer umständlichen Historie der Land-Charten. Ulm, 1724.
Histoire du Prince Francois Eugene de Savoie. I-V. kötet, Amsterdam, 1740.
Khevenhiller, Franz Christoph: Annalium Ferdinandeorum... Leipzig, 1722.
Koehler, Johann David: Schul- und Reisenatlas aller zu Erlernung der alten, mittleren und neuen Geographie... Nürnberg, 1719.
Krekwitz, Georg: Totius Regni Hungariae Descriptio. Francofurtum, 1685.
Krekwitz, Georg: Totius Principatus Transylvaniae accurata Descriptio. Das ist ausführliche Beschreibung des gantzen Fürstenthumbs Siebenbürgen. Nürnberg, 1688.
Manesson-Mallet, Allain: Beschreibung des gantzen Welt-Kreisses. Franckfurt am Mayn, 1684-85.
Marsigli, Luigi Ferdinando: L'Etat militaire de l'Empire Ottomano. Amsterdam, 1732.
Marsigli, Aloys Ferdinand: Danubius pannonico-mysicus...Hague, 1726.
Meissner, Daniel: Sciographia Cosmica... Nürnberg, 1637-38.
Meissner, Daniel: Sciagraphia Cosmica...Nürnberg, 1678. 
Merian, Matthäus: Theatrum Europaeum, Oder Ausführliche und Warhafftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten...I-XXI. Frankfurt, 1662-1738.
Merian, Matthäus: Topographia Italiae. Franckfurt, 1688.
Münster (Munsterus), Sebastian: Cosmographia. Beschreibüg aller Lender...in welcher begriffen...Basel, 1544.
Neue Berg-Ordnung des Königreichs Ungarn, und solcher Cron einverleibten Metall-Bergwerken. Wienn, Christoph Lercher, 1703.
Neue ungarische und Siebenbürgische Chronik, Franckfurt am Mayn, Johann Baptist Schönvetter, 1664.
Ortelius, Abraham: Theatrum Orbis terrarum. Antverpiae, 1570.
Ortelius, Hieronimus: Chronologia oder Historische...Beschreibung Ober und Under Ungarn. (Hans Siebmacher metszeteivel) 1602. Nürnberg.
Ortelius Redivivus et Continuatus oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung (Meyern, Martin), Franckfurt am Mayn, 1665.
Ostertag, Heinrich Jonas: Hungarisches Kriegs-Theatrum, allwo die merckwürdigste Begebenheiten, Schlachten, Belagerung und Eroberungen...aus sicheren Nachrichten kürzlich beschrieben und in accuraten Kupffern die nach dem Leben gezeichnet, nicht aber aus Topographien und alten Chronicken zusammen gestoppelt worden anzutreffen seynd. Regenspurg. (é.n.) (1717 után)
Pfeffel, Johann Andreas - Bruggen, J. van der: Parvus Atlas qui continent das partes quarum prima pars refert Regnum Hungariae, in XIII. tabuli, Secnda pars, consistens in IX. tabulis. Wien, 1737-39.
Pürckenstein, Burckhard von: Josephi I. dess grossen Römischen Kaysers Mathematici ausserwöhlter Anfang zu denen höchst-nützlich matematischen Wissenschaften...Samt einen Anhang oder Beschreibung, derer in denen geometrischen Kupffer-Figuren beygefügten ungarischen Städten, Vestungen und Schlössern. Augspurg, David Raymund Mertz, 1731.[32]
Reichersdorff, Georgius von: Moldavia quae olim Daciae pars, chorographia...Viennae Pannoniae, Johannes Singrenius 1541.
Schramm, Carl Christian: Historischer Schauplatz in welchem die merkwürdigsten Brücken aus allen vier Theilen der Welt...in Prospecten...und Kupferstichen vorgestellt und beschrieben werden. Leipzig, Breitkopf, 1735.
Schwandtner, Johann Georg: Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini... I-III. Vindobonensis, 1746-1748. 
Valvassor, Johann Weichart: Die Ehre deß Herzogthums Crain... Laybach, 1689.
Wagner, Johann Christoph: Delineatio provinciarum Pannoniae et imperii Turcici in Oriente. Eine grundrichtige Beschreibung dess ganzen Aufgangs, sonderlich aber dass...Königreichs Ungarn und der ganzen Türckey... I-III. kötet, Augspurg, 1684-1686.
Zeiler, (Martin) Hungaria oder vollständige Beschreibung des gantzen Königreichs Ungarn...welche hiebevor der welt-berühmte Martin Zeiler herausgegeben, nunmehr...bis auff das Jahr 1690 ergäntzet Andreas Stübel. Frankfurt und Leipzig, 1690.
Zimmermann, Wilhelm Peter - Dilbaum (Samuel): Eikonographia aller deren Ungarischer Staett, Voestungen, Castellen und Haeuser...Augspurg 1604.[33]


[1] Ebben a számban értelemszerűen nem szerepel a IV. kötet VIII. fejezetében felsorolt, kiadványokként rendszerezett 289 városábrázolás, hiszen ezeket Moll a katalógusban vármegyénként - s ezen belül városonként - már korábban ismertette.
[2] Ezt már azok is érezték, akik egy lapon hozták a hely látképét és alaprajzát. Szalai: i.m. 2001. 7.
[3] UM 1782. 104-105.
[4] Mapova sbírka B. P. Molla...i.m. 1959. 311.
[5] UM 1783. 468. Moll szemléletének korszerűségét jelzi, hogy a térképeken található városábrázolások rendszerezését a modern kutatás is fontosnak tartja. Szántai Lajos: Magyarország városképes térképmetszetei. 1626-1850. I. rész = Cartographica Hungarica, 1994/4. 19-33. II. rész = Cartographica Hungarica, 1996/5. 30-40. Szalai: i.m. 2001. 12.
[6] UM 1783. 119.
[7] UM 1783. 120.
[8] UM 1783. 466-467.
[9] UM 1782. 92-93.
[10] UM 1782. 95.
[11] UM 1787. 114-115.
[12] UM 1783. 473.
[13] UM 1782. 330.
[14] UM 1782. 92.
[15] Biographie Universelle (Michaud) ancienne et moderne, nouvelle edition. 5. kötet. Paris, Leipzig, é.n. 654-655.
[16] A Moll által közölt adat egyébként (Tom. 2. P. 962.) nem pontos, mert 962. oldal csak az 1727-ben megjelent I. kötetben van, itt azonban nem európai bányákról van szó.
[17] Az angol utazónak a Mátyás-kori budai bronzszobrokról szóló passzusát (i.m. 1686. 94.) említi Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I-II. Bp. 1966. 142. Browne magyarországi útja során saját kezűleg készített rajzokat a nevezetes épületekről. A British Library anyagában: "This volume contains several plans and drawings of castles in Hungary, including Esztergom, Visegrád, Érsekújvár, etc. drawn by Edward Browne." = György Kurucz: Guide to Documents and Manuscripts in Great Britain Relating to the Kingdom of Hungary form the Earliest Times to 1800. London, New York 1992. 15.
[18] Moll alkalmanként kitér az általános térképek előkép-szerepére is: Matthias Seutter Augsburgban készített, Dalmáciát, Horvátországot, Szlavóniát, Szerbiát, stb. ábrázoló lapja - írja - "...eine ziemlich gute Karte, die vermuthlich eine Kopie der Walckischen ist." (UM 1783. 468.) Az előképet, azaz Gerard és Leon Walck térképét Moll a Seutter munkáját említő tétel előtt ismertette.
[19] A kiadványról ld. Rózsa: i.m. 1957.; A trónörökös mértankönyve. Das Geometriebuch des Kronprinzen. Közreadja és a bevezető tanulmányt írta Rózsa György. Bp. 2001. (Reprint). Szalai Béla megemlíti, hogy Birckenstein sok metszeténél "visszaköszönnek" a Krekwitz könyvében megjelent ábrázolások. Szalai: i.m. 2001. 25.
[20] UM 1783. 119.
[21] UM 1787. 115.
[22] Az Ungrisches Magazin csak 14 látképet említ, az ezeken kívül Mollnál még szereplő Sziszek - feltehetően sajtóhibaként - kimaradt a felsorolásból. A Moll által említett városok közül számos szerepel azon az 57x49 cm nagyságú, Nova et accurata Tabula Regnorum et Provinciarum Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae...című színezett rézmetszetű térképen, melyet Georg Matthias Seutter (1678-1757) augsburgi rézmetsző készített. Ezt a lapot az általános térképek között Moll is említi, azt azonban nem, hogy városábrázolások vannak rajta. (UM 1783. 468. 14. számú tétel - a címből a Tabula szó kimaradt.)
[23] Korabinsky: i.m. 1781. 17-21.
[24] Annál a hét metszetnél például, melyet Moll szerint F. B. Werner és Martin Engelbrecht készített, Korabinszky nem említi a művészeket.
[25] Egy Bél Notitiájában szereplő látképnél Korabinszky közölte a metszet alatt olvasható latin nyelvű szövegrészt.
[26] Milleker: i.m. 1933. 87.
[27] A felsorolásban nem szerepelnek azok a Moll által említett kiadványok, katalógusok, melyek nem tartalmaztak város-térképeket vagy városábrázolásokat - vagy legalábbis Mollnál nem kerültek belőlük ilyenek említésre. A teljes gyűjteményben szereplő adatokhoz kapcsolódó kiadványlistát ld: Mapova sbírka B. P. Molla...i.m. 1959. 463-67. Azoknál a többször megjelentetett kiadványoknál, ahol Moll nem közölte az általa használt példány kiadási évét - s ezek vannak túlnyomó többségben - a szakirodalom által ismert első kiadás adatait adtam meg.
[28] A könyvben szereplő öt illusztráció közül (199.: Tabula Insulae Muro-Dravane, 226.: Arx Chaktornia, 271.: Monasterium St. Helene, 296.: Oppidum Stridon. 304.: Arx S. Hieronymi Stridone) Moll négy látképet említ (UM 1782. 328. - Itt az eredeti kézirattól eltérően, tévesen Bendekovics szerepelt)
[29] Justus van der Nypoort metszeteivel. vö.: Rózsa: i.m. 1957.
[30] Moll a "Blaeuw und Rutger, Albert: Novo Italiae Theatro, Hagae, 1724." című művet említi, ez talán a fentebb említett mű későbbi kiadása lehetett.
[31] Eredeti kiadása: A brief account of some travels in Hungaria, Servia, Bulgaria, Macedonia, Thessaly, Austria...London, 1673.) Volt egy magyar kiadása is: Broun Eduard utazása. 1669-70. Ld.: Szamota: Régi utazások. 1891. Olcsó könyvtár.
[32] Moll - mint a IV. kötet VIII. fejezetében írottakból kiderül - mindkét kiadást ismerte.
[33] Vö.: Czennerné Wilhelmb Gizella: Wilhelm Peter Zimmermann magyar vonatkozású rézkarc-sorozatai. = Folia Archeologica. Bp. 1957. 187-203.